Pp kicsi 45
2018-08-16
Kep 2 e

Menő dolgok Szeged történelméből

Mert bizony, a mi „kis” városunkban az elmúlt évszázadokban is zajlott az élet!

Szeged várossá kikiáltásának jövőre lesz a 300. évfordulója – de micsoda háromszáz év volt ez! E cikkben összegyűjtöttük nektek, mikre is lehetnek a város polgárai a leginkább büszkék.

Ókori alapok
Elsőre talán nem is sejtenétek, de már a rómaiak idején is lakott volt a település. Partiscum néven emlegették a korabeliek.

Fontos kikötőváros
A középkorban, már III. Béla idején is az Erdélyből érkező sószállító hajók fontos kikötője lehetett, ennek köszönheti gazdagodásának, gyarapodásának kezdetét. Az Anjou-korban már a délvidék legfontosabb stratégiai pontjaként tartották számon.

Palánk története
Gondolnátok, hogy a város határában fekvő városrész tényleg egy egykori erődítést jelöl? Pedig igaz: a szegedi vár külső erődje évszázadokon át volt a sókereskedelem jelentős pontja,a középkor végén pedig már Csongrád megye székhelyének is mondhatta magát. A közte és a Vár közötti területet hívták Halpiacnak, ahol bonyolódott a vízi és a szárazföldi forgalom. A 17. században már kapuként használták a tiszai komphoz és a várhoz.

A királyválasztók gyülekezőhelye
Mátyás király, mint a történelemkönyvekből tudjuk, a Garaiak és a Szilágyiak egyezségéből kerülhetett a trónra. Ezt a megegyezést azonban a hagyomány szerint nem másutt kötötték, mint Szegeden! Az emlékezetünkben igazságos uralkodóként megmaradt Mátyás több ízben tárgyalt is később a településen.

A mai napig élő főútvonal
Alsóváros már a középkortól kezdve saját főútvonallal rendelkezett, ami máig fenn is maradt.

Az örök szabadságharcos
Az 1848-as forradalmi kormánynak itt volt az utolsó székhelye, és nem felejthetjük el 1956 kapcsán a MEFESZ és az egyetemi ifjúság szerepét sem. Ha forradalom volt szó, a város népe sosem habozott, hogy részt vegyen-e benne, azon meg pláne nem, hogy melyik oldalon.

+1: A Fekete-ház, a történelem nagy túlélője
Ennek a háznak a története már önmagában is megér egy misét, hiszen az elmúlt lassan kétszáz év minden fontos eseményét megélte. 1857-ben építtette Mayer Ferdinánd szegedi vaskereskedő a családjának, nevét az akkor még sötétszürke színéről kapta. A nagy árvizet túlélte, mivel az ekkorra már elbontott szegedi vár vizesárkára építették. Volt többek között kaszinó, nőnevelő intézet, a Szegedi Híradó szerkesztőségének helyszíne, a Munkásotthon szélhelye, és mivel itt alakult meg a 1918. október 22-én a Nemzeti Tanács, Juhász Gyula nyomán a „szegedi Pilvax” nevet is viselte. 1985 óta a Móra Ferenc Múzeumé, állandó és ideiglenes kiállítások színtere.

 

Források: tortenelemtanulas.blog.hu,
sulinet.hu, szeretlekmagyarorszag.hu                                                                                         Írta: Holecska Tünde

A szerzőről