Pp kicsi 45
2018-07-17
S%c3%adrba t%c3%a9tel (1507) 184x176 cm

Húsvét történészszemmel

Milyen híres események történtek húsvétkor a századok során?

Szicíliai vecsernye

Az I. (Anjou) Károly uralma ellen 1282-ben kitört szicíliai felkelést nevezik így. Ekkoriban Károly a kor leghatalmasabb uralkodójának számított, vele szemben csak a már kissé fényét veszített Konstantinápoly állt – és a feltörekvő aragonok. 1282. március 29-én (húsvétkor) a palermói katedrális körül az esti vecsernyére gyűlő tömegben vibrált a feszültség – és a vihar ki is tört, amikor egy Drouet nevű francia őrmester ittasan egy szicíliai asszonyt kezdett molesztálni. A sértett férj leszúrta a bizalmaskodó tisztet, majd a tömeg felkoncolta a közelben tartózkodó, és tisztjük segítségére siető katonákat. A fegyverre kapott város reggelre lemészárolta Palermo 2000 fős francia kolóniáját. A népharag erejét mutatja, hogy a francia lakosokon kívül azok szicíliai feleségét is megölték. A rejtőzni próbálókat az akcentusuk árulta el: ha feltételezték valakiről, hogy francia, arra kérték, hogy mondja ki a „Ceceri” (csicseriborsó) szót. A szicíliaiak ezt lágy „ch” hanggal ejtették ki, míg a franciák egy kemény „k”-val. A felkelés gyorsan terjedt, és a felkelőket hamarosan aragóniai fegyverek és bizánci pénz erősítette meg. (A felkelés hosszú távú következményeképpen Szicília előbb az Aragóniai-ház egyik mellékágáé lett, majd végleg Aragóniához csatolták. A nápolyi Anjouk, felismerve, hogy a mediterrán terjeszkedés meghaladja a lehetőségeiket, inkább Közép-Európára irányították figyelmüket – ennek eredményeképpen került be az Árpád-ház kihalása utáni trónöröklési harcba az ifjú Károly Róbert.)

Francesco Hayez: A szicíliai vecsernye

I. László szentté avatása:

1192-ben húsvéthétfőn III. Béla magyar király sürgető kezdeményezésére megtörtént I. László szentté avatása.

Az első lengyel király megkoronázása:

1025-ben, húsvétkor koronázták királlyá I. Boleszláv lengyel fejedelmet, aki 33 éves uralkodás után még abban az évben, június 17-én meg is halt.

Húsvét-sziget:

A Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén helyezkedik el. Múltja természetesen nélkülünk, európaiak nélkül is sokszínű volt; gondoljunk csak a mára jelképükké váló hatalmas szobrokra; a nyugati világ történelmébe azonban 1722. április 5-én kapcsolódott be. Jakob Roggeveen holland hajóskapitány és felfedező három hajója közül az Afrikaansche Galei legénysége ugyanis ezen a napon fedezte fel, s mivel épp húsvétvasárnap volt, az ünnepről nevezte el a szigetet. Aznap a szeszélyes időjárás nem tette lehetővé a kikötést, de másnap a hajókhoz kenujával kievezett egy bennszülött. Sem ő, sem mások a szigeten nem lepődtek meg a jövevények láttán és nem is féltek tőlük, így erősen tartja magát az a feltételezés, hogy nem ők voltak az első európai látogatók. Roggeveen írta le először a kőszobrokat is. 

A „húsvéti cikk”:

1865-ben a Pesti Naplóban  (név nélkül) megjelent Deák Ferenc híres „húsvéti cikke”, mely fordulópontot jelentett a kiegyezéshez vezető úton. A cikket április 14-én, húsvétkor diktálta a történész, esztéta, színikritikus és műfordító Salamon Ferencnek, innen a köztudatban elterjedt elnevezése.

Raffaello halála:

1520. április 6-án, nagypénteken halt meg Raffaello Sanzio olasz festő és építész; a cinquecento egyik kiemelkedő alakja.

Önarckép egy baráttal

Ír húsvéti felkelés

1916-ban tört ki; ekkor ugyanis az ír szélsőségesek felismerték, hogy az első világháború még évekig eltarthat (és ebből adódóan Anglia nem tud annyira rájuk figyelni). Így az IRB és az IVF Patrick Pearse vezetésével felkelést szerveztek. Április 4-én megszállták Dublin néhány stratégiai pontját, majd a Főposta előtt felolvasták az Írországot független köztársasággá nyilvánító kiáltványt, és felhúzták az ír zászlót. Az angolok azonban leverték a felkelést, és 15 vezetőjét kivégezték. Bár a lázadás a szabadságharcosok vereségével végződött, mégis azt mondhatjuk, hogy megalapozta a független Ír Köztársaság létrejöttét. Ez utóbbiban a felkelés vezetőinek egyik túlélője, Eamonn de Valera jelentős szerepet játszott.

Nadezda Petrovic halála:

1915. április 3-án, nagyszombaton hunyt el Nadezda Petrovic szerb festőnő, Szerbia leghíresebb fauvista festője. A fauvisták a szín intenzitását tartották a legfontosabbnak; céljuk az volt, hogy megteremtsék az egyensúlyt a képen s hogy a színek ne keveredjenek, mindegyik tartsa meg intenzitását és önállóságát.

Önarckép

(A nyitóképen Raffaello: Sírbatétel című festménye látható.)

A szerzőről