Pp kicsi 45
2018-02-23
Nyito

„Bölcsésznek lenni életszemlélet” - interjú

Dr. Gécseg Zsuzsanna dékánhelyettes asszonnyal és a francia tanszék egyetemi docensével beszélgettünk. (Pásztor Pálma cikke)

Mely tárgyakat oktatja a francia tanszéken?

Az „állandó” tárgyaim a francia fonológia és morfoszintaxis alap-és mesterfokon, valamint mesterképzésen a francia nyelvészeti specializáción belül a szemantika és a pragmatika. Ezen kívül választható kurzusként francia kommunikációs stratégiákat oktatok és a beszélt francia nyelvről tartok kurzust.

Mikor kötelezte el magát a francia nyelv mellett?

Tanulni már általános iskolában is tanultam, a francia nyelv tanítása mint lehetséges hivatás a középiskolában merült fel. Akkoriban két pálya is vonzott: az egyik a zongoraművészet volt, ez irányú tanulmányokat folytattam a konzervatóriumban is, a másik pedig terv a francia nyelvészet volt. Végül nyilván muszáj volt választani és a francia mellett döntöttem.

Ezek szerint most már teljesen feladata a zongorázást?

Gyakorlatilag igen, legfeljebb csak saját kedvtelésre zongorázom.

Milyen területeken végez kutatást?

Elméleti nyelvészettel foglalkozom, ezen belül a mondat információs szerkezetével, ami több nyelvészeti diszciplína: a szintaxis, a prozódia, a szemantika és a pragmatika metszéspontjában  van.

Több bizottságnak, illetve szerkesztőségnek is volt, illetve jelenleg is tagja. Ezek közül melyikre a legbüszkébb?

A LingDok-ra, amelyet 9 évig, egészen tavalyig szerkesztettem, és ettől a munkától rengeteget kaptam. Ez egy nyelvészdoktorandusz tanulmánykötet, amely 2001 óta minden évben megjelenik és az ország nyelvészdoktoranduszai közti kapcsolattartás fontos fóruma. A kiadvány megjelenését mindig egy konferencia előzi meg, amit szintén mi szervezünk, és az ezen elhangzott előadások legjobbjaiból készült tanulmányok szigorú elbíráláson esnek át, mielőtt megjelentetnénk őket. Ez mind formai, mind tartalmi követelményeket jelent, például elvárjuk, hogy új eredménnyel álljanak elő, továbbá a szakirodalom részletes és pontos ismerete is alapvető. Hasonló jellegű szempontok vannak a nemzetközi kiadványoknál is, természetesen ott még szigorúbb az elbírálás. A kötet néhány éve nyomtatott formában már nem jelenik meg, az interneten viszont elérhető, az újak és a régiek egyaránt (az SZTE Nyelvtudományi doktori iskola honlapjáról tölthetők le).

Tagja a TDK-bizottságnak is. A számos pályamunka közül, amellyel találkozott, ki tudná emelni a legemlékezetesebbet?

Valóban rengeteg TDK-t láttam az évek alatt, így nem is emelnék ki most pályamunkát. Volt azonban olyan hallgatóm, akire különösen büszke vagyok. Ő Gervain Judit, aki a TDK-ját ugyan generatív nyelvelméletből írta, de később más területre helyezte át a kutatását. Jelenleg Párizsban dolgozik és nemzetközileg elismert nyelvpszichológus lett; csecsemők körében vizsgálja az anyanyelv elsajátítását.

Jelenleg az oktatás mellett a dékánhelyettesi tisztséget is betölti. Mióta?

Ez már a negyedik tanév. Az első ciklusban az oktatási ügyek mellett a hallgatói pénzügyekkel is foglalkoztam (például az önköltséggel kapcsolatban is hozzám fordulhattak), valamint a kari köztársasági ösztöndíj bizottságot is elnököltem. A második turnusban az utóbbi kettő területet más kollégámnak adtam át, így egyedül az oktatási ügyek maradtak nálam.

Olyan széleskörű teendői vannak, hogy valószínűleg nincs sok szabadideje. De ha mégis akad egy kevés, akkor azt hogyan tölti?

Mostanában valóban nem sok akad belőle, hiába hangzik közhelyesen. Mivel nemrég költöztünk Szentmihályra, a ház körül, a kertben mindig akad elfoglaltság, amit örömmel végzünk. Máskor pedig egyszerűen csak sétálunk a környéken, az is remekül kikapcsol bennünket a férjemmel. Bölcsész lévén nyilván az sem meglepő, hogy rajongok a könyvekért.

Van kedvenc szerzője?

Rengeteg nevet sorolhatnék, műfaj tekintetében is gyakorlatilag mindenevő vagyok, csak igényes legyen. Ami a szépirodalmat illeti, említhetném például Esterházy Pétert, Spiró Györgyöt vagy Radnótit, de tényleg végtelen hosszú lehetne a lista.

Zárszóként azt szeretném kérdezni, hogy milyen útravalót üzenne a gólyáknak az elkövetkezendő pár évre?

Először is gondolják át, hogy miért választották a bölcsészképzést; fontos tudatosítani magukban, hogy mi vonzotta őket erre a karra. Azt is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy ne az egyes tantárgyak „hasznosságát” mérlegeljék, ne azon gondolkodjanak a kurzusok felvételekor vagy akár egy-egy vizsgára felkészülés megtervezésekor, hogy majd a jövőben mennyire tudják hasznosítani az ott megszerzett tudást. Meggyőződésem ugyanis, hogy bölcsésznek lenni életszemlélet, és ez legalább annyit ér, mint a konkrét tárgyi ismeretek. Gondolok például arra, hogy a karon eltöltött évek alatt kiválóan fejlődik a kommunikációs készségük, jobban meglátják majd az összefüggéseket, rugalmasan alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, mert nem pusztán egy szakmára lesznek „betanítva” – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos multicég például kifejezetten bölcsészeket keres a szervezéssel, illetve sok tárgyalással járó posztokra.

Köszönjük az interjút!

A szerzőről