Pp kicsi 45
2017-11-20
141121 pa 207

Segélykérés a depresszióból

Janik László Reggel/Este című drámájának élménybeszámolója

Kénytelenek vagyunk beismerni: a depresszió korunk egyik népbetegsége. A társadalom csaknem 20 %-a szenved rosszul kezelt vagy egyáltalán nem kezelt depresszióban, ami Magyarországon kétmillió (!!) embert jelent. Ahhoz, hogy valaki segítő kezet tudjon nyújtani e betegségben szenvedő embertársának, nem kell pszichológusnak lennie: sokszor elég egy puszta beszélgetés. Ám ez a beszélgetés az esetek többségében nem történik meg.

A Reggel/Este című színpadi műben egy család élete elevenedik meg előttünk: egy apát és tíz – pardon, tizenegy – éves kislányát a családanya magára hagyja, így az új helyzethez alkalmazkodva igyekszenek újra felvenni a mindennapok fonalát. Jobban mondva egyedül a kislány az, akinek helyt kell állnia ebben az embert próbáló feladatban; édesapja letargiába süllyed, egyre nagyobb erőt vesz rajta a depresszió. „Mihez kezdenek most? Vajon a kislány akaratereje elég ahhoz, hogy segítsen depressziós apukáján? Mi a valóság és mi a képzelet? Mi történik valójában?”

A színészek játéka minden szempontból dícséretet érdemel. Édesapja által csak Babának nevezett kislány szerepében Tari Stefi brillírozott, pedig nem volt könnyű dolga a karakterével. A kislánynak kell megtestesítenie mindazt, amit apja – állapotából eredendőn – már nem képes: Felnőttnek kell lennie minden tekintetben és rá hárul az a feladat is, hogy megállítsa apjának az egyre méllyebb depresszióba süllyedését. Az apa szerepében Varga Bálintot figyelhette a nagyérdemű, akinek jelenléte meghatározó volt a darab elejétől a végéig. Alakítása roppant hiteles volt, a játékát szemlélő nézőként és mint emberként is magával ragadott a tragikus életű, lassacskán bomlott elméjű apa lélektusája. A színmű harmadik – úgynevezett Avatár – szerepében Papp Gabriella játszott. Az ő feladatköre rendkívül komplex volt: az egyes jelenetek között ismertette a depresszió, mint pszichiátrai betegség legfontosabb jellemzőit, kialakulását, társadalmi-szociológiai hatását és megelőzésének ismérveit, mindezt meghökkentő, kirívó, egyben hatásos megjelenésben és harsány broadway stílusban. Másrészt betekintést nyerhettünk a múltjába is, melyből kiderül, hogy egy csonka családban felnőtt gyermeknek milyen pszichikai sérüléseket okozhat egy tőle kívül álló, ám rá mégis a legnagyobb sérülést okozó élethelyzet. A darab rendezése is önmagáért beszél: mesterien építi fel az apa karakterében az egyre mélyülő depressziót, mégis a darab majdnem utolsó jelenetéig bizonytalanságban tartja a nézőt, kivívja a nélkülözhetetlen figyelmet és koncentrációt.

A Reggel/Este című dráma legfontosabb feladata, hogy felhívja a figyelmet a depresszió megelőzésének fontosságára. Az egyik legkardinálisabb, egyben legszimplább megelőzés pedig a következő: Ne maradj egyedül. A depresszió egyik legveszélyesebb eleme az, hogy a beteg gyakorta teljesen tisztában van állapotával, azon változtatni viszont nem áll szándékában. Nem gondolja, hogy megéri újra visszazökkenni a régi kerékvágásba, mikor a magány és a semmittevés oly’ pihentető tud lenni. Egyedül marad egyre borúsabb gondolataival és lassan ellenségnek tekinti a családját, a szomszédot, egy idegent, az egész világot, magát Istent is. Nem találja helyét az életben, és ezen a meredek rámpán az út sok esetben az öngyilkossággal ér véget. Kiemelkedően fontos ilyenkor, hogy a beteget körülvevő család és barátok felismerjék és tudatosan segítsenek a depresszióban szenvedőnek. Neked lehet,hogy csak egy beszélgetés, pár jó szó; de a másiknak ez jelentheti a hátráló lépést a szakadék széléről.

A fotókat készítette: Pálfi Adrienn

Az előadásról készült fotókat megtekinthetik az alábbi linken:“http://partyponty.hu/albums/2365-2014-11-21-reggel-este”