Szegedi egyetemisták Kazahsztánban

Nyomtatás
2012. július 5., csütörtök, 10:56
Szegedi egyetemisták Kazahsztánban

Katona-Kiss Atillának, szegedi történész és régészhallgatónak és Danka Balázsnak, az Altajisztika Tanszék doktoranduszának nemrégiben különleges megtiszteltetésben volt része: a Lakiteleki Népfőiskola és az Almatiban lévő Abay Egyetem szervezésében tanulmányúton vehettek részt Kazahsztánban, amelyet hazánk részéről Magyarország talán legismertebb turkológusának özvegye, Mándoky Kongur István felesége, – „Ajsa néni” – koordinált.

Mivel Attilát és Balázst különösen érdeklik a karcagi származású turkológus, Mándoky Kongur István kipcsakokkal kapcsolatos kutatásai, pár évvel ezelőtt jelentkeztek a Mándoky nevét viselő kollégiumba, ahol – negyedévente – a kunok és a Kunság múltja iránt érdeklődők hallgatták a kunkutatással és a kazah-magyar kapcsolatokkal foglalkozó, két éven át tartó, előadásokat, amelyek elsősorban a két nép történeti, néprajzi és gazdasági kapcsolatait taglalták.

A két éves kollégium elvégzése után egy éves szervezés következett, majd ennek záróakkordjaként a hallgatók egy héten keresztül utaztak Dél-Kazahsztánban, az egykori Selyemút Almati-Taraz-Csimkent-Turkesztán szakaszán. Az első napot a régi fővárosban töltötték; a fogadó egyetemen előadást tartottak a szegedi altajisztikai műhely működéséről illetve az Árpád-kori kun-magyar kapcsolatokról, majd Mándoky Kongur Alamatiban lévő sírjának megkoszorúzása után rövid túrát tettek a Tien-san előhegyei között.

Másnap részt vettek egy avató ünnepségen, ahol egy általános iskola felvette a méltán népszerű magyar turkológus nevét, majd vonatra szállva az 500 km-re nyugatra fekvő Taraz felé vették útjukat. Itt a Karakhán mauzóleum és egyéb, építészeti örökség megtekintése után vaskori halomsírokat és az egykori karavánszerájt is meglátogatták.

Taraz és Turkesztán között tisztelegtek a kazahok szent helyén, ahol a három kazah törzs egyesült, majd Turkesztán környékén két középkori sivatagi romváros feltárására is eljutottak, valamint az ottani múzeumokba. Útjukon az Abay Egyetem történész rektora és egy régész kísérte őket. Almatiba visszatérve felkeresték a Kazah Nemzeti Múzeumot is, ahol annak ellenére, hogy aznap szünnap volt, Mándoky Kongur nevének hallatára rögtön megnyitották a szegediek előtt a kapukat. A kis csapatot nem is akárki, egyenesen az igazgató kalauzolta, és Mándoky-tanítványként, tökéletes magyar nyelvű tárlatvezetéssel. A hazautazást megelőzően díszvacsorát adott a magyar főkonzulátus a kazah kísérőknek és a Mándoky Kollégiumnak.

Kérdésemre Atilla elmondta: Magyarországon a kunok múltjának kutatása történeti, régészeti, néprajzi és nyelvészeti területeken folyik, ezek a vizsgálódások a két nép csaknem ezer éves viszonyát tanulmányozzák. A kunok európai megjelenésük előtt mai kazah területeken is nomadizáltak és az egykori kun nyelvet a mai kazah nyelvvel szokták a leggyakrabban párhuzamba állítani. A kazah kutatás azonban mélyebbnek tekinti a magyarság és a kazah földön kipcsaknak nevezett kunság történeti kapcsolatait, melyeket egészen a steppe vaskorának szarmata periódusáig vezetnek vissza, szemben a magyar kutatás véleményével, amely az Árpádok korával indítja a két nép közös múltját.

Azok számára, akik a jövőben esetleg Kazahsztánba látogatnának, Atilla adott pár jó tanácsot: palackos vízen kívül ne vásároljuk enni- és innivalót utcai árusoktól, mert „nem bírja az európai gyomor”. A bazárban a hús- és tejpiacon ez fokozottan érvényes, bár a keménysajtot ők is kipróbálták, ahogy a kumiszt is megízlelték. Az éttermekben, kifőzdékben vagy vendégségekben felszolgált ételek viszont finomak és változatosak – ahogy a kazah sörök is – és jellemző, hogy mindent az asztalra halmoznak, ha már nem fér, akkor is. Attila mindenkinek ajánlja az ország felkeresését.

„Kazahsztánban rengeteg építészeti és régészeti örökség maradt meg, az ország több ezer éves történeti múltra tekint vissza. Ezen kívül elmondható még, hogy Kazahsztán kontinensnyi ország, ahol a magashegységtől a sivatagon, pusztán és tavakon keresztül a folyókig bezárólag mindent lehet látni. Rokonszenves a kazahok viszonyulása az iszlámhoz is, mert annak leple alatt nagyon sok dolog megőrződött a régi pogány felfogásból” – nyilatkozta a Bölcsőnek a régészhallgató.

Címkék

régészek Kazahsztán kunok

Hírek címkéi

Szeged trollponty SZTE partyponty Szegedi Tudományegyetem zene fesztivál színház film kiállítás 2014 egyetem koncert JATE felsőoktatás ETSZK interjú TIK szegedstyle troll BTK Szabad Ötletek sport EHÖK 2012 szóvicc szin pályázat karácsony képregény kultúra Szegedi Nemzeti Színház mozi vers programajánló GasztroPonty gasztronómia kikapcsolódás program Facebook Török Márk ajánló Hallgatói Filmklub buli verseny divat oktatás hoffmann rózsa Belvárosi Mozi SZTE EHÖK irodalom Euro 2012 konyha TTIK szórakozás könyv meme Rongy kocsma new yorker tüntetés sorozat ösztöndíj GTK jate klub konferencia olimpia kutatás múzeum REÖK nyár h&m english joke ehök Dóm tér áthallgatás Budapest Móra Ferenc Múzeum Bölcső rock ftv hallgató vízilabda egészség történelem világnap tárlat c&a SZTE JGYPK villamos média rendezvény kritika ERASMUS külföld programok kollégium SZTE EHÖK SE oscar EFOTT kézilabda

A rovat további cikkei


Ajánlott cikkek


Legfrissebb


Legolvasottabb


A hónap legnézettebb albumai





Vissza a hírekhez
Vissza a főoldalra
Mobil eszközt használsz, ehhez igazítottuk az oldal megjelenését.
Amennyiben mégis az eredeti nézetet szeretnéd használni, kattints ide:
Mobil mód kikapcsolása
PartyPonty.hu Honlap (Rev. b5bf7d2ac3eae3b3e9e5304509f60e21e81eea26)